udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Györffy István Néprajzi Egyesület
2001. december 1.
Nov. 29-én a Kriza János Néprajzi Társaságnál A magyar népi kultúráért emlékéremmel tüntették ki a hatvanadik életévét betöltött dr. Péntek János professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. A díjat a magyarországi Györffy István Néprajzi Egyesület adományozta a kőrösfői születésű oktatónak, kutatónak és tudósnak. Péntek Jánost leginkább az erdélyi magyarság nyelvének helyzete, gondjai foglalkoztatták. Dr. Péntek János köszönő szavaiban utalt arra a sajátos kényszerhelyzetre, amely "erdélyi polihisztorkodásra" térítette őt. A szakemberhiány miatt eddigi pályafutása során sokféle tevékenységet fel kellett vállalnia. Legfontosabb sikerének azt tartja, hogy megvalósult az 1990 májusában a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává való választásakor tett ígérete és nemsokára a kolozsvári egyetemen beindulhatott a néprajzszakos fiatalok képzése. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Emlékérmet kapott Péntek János. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2002. november 5.
Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2002. november 23.
A Györffy István Néprajzi Egyesület ünnepi rendezvényén köszöntötte a 80 éves kolozsvári folklórkutatót, Faragó József professzort. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Folklore Tanszékének könyvtárában nov. 13-án megtartott összejövetelen Voigt Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár és Bodó Sándor, a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke mondott köszöntőt. Majd Dégh Linda, Gazda Klára, Csörsz Rumen István és Lanczendorfer Zsuzsa előadásai hangzottak el. Ezt követően Bodó Sándor átnyújtotta az ünnepeltnek az Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára című tanulmánygyűjteményt, valamint a Györffy István portréját ábrázoló, A magyar népi kultúra kutatásáért elnevezésű emlékplakettet, Györfi S. szobrászművész alkotását. Faragó kutatott, intézményt szervezett, sorozatot indított, előadásokat tartott, konferenciákon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Több mint 700 tételes bibliográfiája - amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság adott ki 1998-ban - előtt kell fejet hajtani. Faragó ma is aktív, alkotó ember. /Deáky Zita: Anyaországi elismerés Faragó József professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
lapozás: 1-3